Mottó: "Soha ne add fel, csak akkor, ha bélyeg van rajta." (Tonk Emil)
A sorozat a Magyar Minőség elektronikus folyóiratban 2020. novemberben megjelent, a 27. Nemzeti Minőségügyi Konferenciáról szóló különkiadásban olvasható cikkem aktualizált átirata. Az eredeti írás a konferencián tartott előadásom alapján készült.

4. rész  - További tippek a változás kezeléséhez

Néhány fókusz javaslatot már a korábbi részekben megosztottam Veled, s most nézzük összegyűjtve, milyen további segítőkre támaszkodhatunk:

A célkitűzés

Valódi vágyak, célok megfogalmazása - sokszor látom, hogy a hozzám fordulók nincsenek tisztában valódi céljaikkal. Amikor elkezdjük kibontani milyen az az élet, amit élni szeretnének, általában a legtöbben rávágják erre a kérdésre a választ: sok pénzt keresni, kényelmesen élni, gondtalanul, szabadon...

Mi ezzel a megfogalmazással a nehézség, ami elé saját magunkat állítjuk?

Túl általános. Nincs benne konkrétum. Bárki mondhatta volna, semmi egyediséget nem tartalmaz. Pedig Ti itt mind egyéniségek vagytok…:))))

Ahhoz, hogy meghalljuk, megtaláljuk saját valódi vágyainkat, szükséges a befelé figyelés. A befelé figyeléshez pedig a lecsendesedés elengedhetetlen. Halljuk meg saját magunkat, saját belső hangunkat. Lássuk azt az életet, amit valójában élni szeretnénk teljes valójában. Vagyis fogalmazzuk meg a jövőképünket, ennek segítségével pedig a céljainkat. S ne csupán vezetőként, cégtulajdonosként, hanem magánemberként. Kedves Olvasó, ha felkapod a fejed: hiszen ez nekem egy és ugyanaz! - nos, jó hír, ha összhang van. Már csupán arra nézz rá, hogyan viszonyulnak ezek a célok a víziódhoz (jövőképedhez) és az alapértékeidhez?

Nagyon változatos, hogy a három évvel ezelőtti fogadkozásokból - megtartjuk a felvett új, és örömet okozó szokásainkat - mennyi maradt meg. A legtöbb ember visszatért a korábbi rohanó, és mindent azonnal akaró, halmozó életvitelhez. Tegyük szívünkre a kezünket: mennyire maradt meg a családdal a természetben eltöltött idő, az énidő, a "kevesebb is elég" fogyasztási attitűd? (Utóbbi betartását "támogatja" a jelen gazdasági helyzet, talán enélkül teljes mértékig visszatért volna a korábbi viselkedésünk.)

Amit látok magam körül (és biztos én forgok "rossz" körökben… ja, nem): a rohanás tovább fokozódik, hiszen az "offline" meetingek mellé feliratkoztak az online találkozók: amelyeknél egyikről a másikra való "átcsekkolás" csupán pár perc időigényű. Az eszeveszett korábbi tempó nagy része áttevődött az online térbe. Több tanácsadó kollégámmal is beszéltem a cikkírás kapcsán (is), és hasonló a tapasztalat: ugyanúgy, ahogy egyéni szinten sokan visszatértek a korábbi életükhöz, a céges reakciók sem különböztek ettől: vállalkozások, melyek ott folytatták, ahonnan 2020. márciusban kibillentette őket a megváltozott helyzet. Azóta eltelt több, mint 3 év, és ismét újabb változásokkal kellett/kell szembenéznünk.

Meglátásom szerint a történések arra kormányoznak minket, hogy minél inkább rugalmasan változni képes rendszereket dolgozzunk ki a régi struktúrák helyett. A változást tegyük standarddá, az arra való reagálás, a rugalmas ellenállás képességét, készségét.

Bármennyire is nehéz lehet szembenézni: egy cégnek a változási, változtatási képességét a vezető(k) ezen képessége, hajlandósága fogja meghatározni. Az egyén szintjén pedig nagyon nem mindegy, a változtatásra való kész-ség mely szakaszában vagyunk. Ezt is érdemes felderíteni. Javaslom ehhez a kalandhoz jó szívvel James O. Prochaska és szerzőtársai Valódi újrakezdés c. könyvét, melyben annak a széleskörű, sok évre kiterjedő vizsgálatnak az eredményeit írják le - beazonosítva ezzel egy hatékony változtatási lépés sorozatot - mitől sikeresek egyesek és mások miért nem a változtatásban.

Az önbizalmunkat (még ha elsőre nem is egyértelmű és direktnek látszó a kapcsolat) nagyban befolyásolja: mennyire tartjuk be (vagyunk képesek betartani) a saját magunknak tett ígéreteinket. Az önbizalom pedig komoly válságállósági tényező lehet. A matematika nyelvén fogalmazva: szükséges, de nem elégséges feltétel.

Az alapértékek, a célok, a változtatásra való megérettség tehát mindenképp szükségesek ahhoz, hogy el tudjunk kezdeni cselekedni. A félelem zónából való kilépés még kevés, tudnunk kell azt is, merre fogunk tartani onnan. S kell, hogy a cél kellően vonzó legyen: amikor még sportoló voltam, az hajtott hosszú éveken keresztül, hogy elképzeltem: milyen érzés lesz majd a dobogó tetején állni, és hallgatni a himnuszt. Ez nagyon vonzó kép volt számomra, sőt, maga az érzés volt vágyott, ami ezzel jár. Eleinte csak elképzelni tudtam, később, amikor már átéltem, akkor már az mozgatott, hogy ismét megtapasztaljam ezt az érzést. Ez sarkallt, hogy 20 éven keresztül minden nap hajnalban felkeljek, és az edzés kezdetén fejest ugorjak a hideg vízbe....

Bontsd le részcélokra a nagy egészet! Átláthatóbb, és a mérési pontok, a visszajelzés gyakorisága a beavatkozás lehetőségét is jobban megadja. Könnyebb alkalmazkodni a változásokhoz, ha korrekcióra van szükség. A sikerélmény is gyakoribb, ami serkenti a motivációt.

Koncentrálj mindig a következő lépésre! Azzal együtt, hogy a nagy egész, a távlati cél ott él Benned, napi szinten mindig az aktuálisan megoldandó feladatokra tegyük a fókuszt. Ha túl távolra tekintünk, nagyobb a feladás kockázata, mivel nagyon távolinak tűnhet a vágyott kép. A maratoni futó is mindig a következő km-t akarja lefutni, vagy a saját példámnál maradva mindig az aznapi edzésekre koncentráltam, edzésen belül pedig az éppen aktuális hosszra a medencében. A forduló után lehetett ismét elrugaszkodni, és új lendülettel tovább úszni....

Keress magadnak támogatót! Először saját magad mérd fel erőforrásaidat. Nézd meg, hogy mire van szükséged, és eszerint válassz partnereket magad mellé. Ez ugyan nem válsághelyzet szülte megoldás, de jó példa erre a mi cégünk. Nekem erős motivációm volt az, hogy megszabaduljak az értékesítési feladatoktól a cégben. Sosem szerettem, nem éreztem magam benne komfortosan. Így, amikor adódott egy lehetőség, ami megoldást jelenthetett számomra, akkor éltem vele. Így lettünk üzlettársak kollégámmal. Fogalmazd meg, mi az, amire szükséged van. Amikor szembe jön a lehetőség, vedd észre, élj vele. De menj is elébe a lehetőségeknek.

Negyedik fókusz: menj végig a fenti pontokon, vizsgáld meg, mennyire és milyen formában vannak jelen életedben.

Folytatás következik...

Ha elakadást érzel akár saját, akár a csapatod tekintetében, kérj egy díjmentes konzultációt!

Bartha Anikó
HR csapatépítész, jól-lét mentor