3 és még 1 titok, amiről az álláspályázatok árulkodnak

2019.08.09. 9:38

3 és még 1 titok, amiről az álláspályázatok árulkodnak

Olvasom Baráth András (Gerilla Önéletrajz) egyik ismét jól sikerült blogbejegyzését, ami a motivációs levélről szól, s vihar sebességgel áramlanak a közelmúlt tapasztalatai a beérkező álláspályázatokról. Nagyon drukkolok Andrásnak! HR-esként, az asztal másik oldalán ülve követem tevékenységét, szuper, amit csinál! Szeretném, ha minél több emberhez, pályázóhoz jutna el a tanítása. Mindannyiunk érdekében.

Miért?

Mindkét fél dolgát roppant megnehezítik a beküldött (vagy éppen hiányosan küldött) pályázatok.

Ahogy András is írja: sokan abban a tévhitben ringatják magukat: teljesen felesleges több doksit szerkesztgetni, küldözgetni, csak rutinból kérik a munkáltatók.

Nos, elárulom: NEM!

Nézzünk néhány példát, miből milyen következtetést von le a gyakorlott szem:

1. Bekértünk az önéletrajzon kívül mást is (pl motivációs levél, idegen nyelvű önéletrajz stb.)

Én egy keresés folyamatában azért kérek be az önéletrajzon túl további dokumentumokat, mert abból következtetéseket kívánok levonni:

Idegen nyelvű önéletrajz: nyelvtudást próbál csekkolni (persze tudom, nem életbiztosítás, de mégis ad támpontot. Ha az önéletrajzban alapfokú angol van megjelölve, közben irodalmi stílusban tökéletesen fogalmazott Resume érkezik… nos, legalábbis elgondolkodtató)

Motivációs levél: sajnos rengeteg rossz tapasztalatom van arról, miért NE kérjek motivációs levelet. Nem tudnak írni a jelentkezők. Emiatt üdítő színfolt egy-egy kísérőlevél, főleg ha jól átgondolt, látszik a belefektetett energia. Ekkor úgy vélem, az illető már valamennyire elkötelezett a jelentkezés mellett, nem csupán random küldözget pályázatokat.

Sorolhatnám, de mindent összevetve: már abból is kiderül a motiváció, az elhatározás, a jelentkezés komolysága, hogy valaki küldi-e a kért dokumentumokat.

2. Hiányok az önéletrajzban

Sokunkkal előfordult (nem titok, velem is), hogy valamilyen okból átmenetileg nem volt munkája. Nem hiszem, hogy ez szégyen lenne, főleg elsőre elítélni nem ildomos. Nem tudhatjuk mi van mögötte.

A gond akkor kezdődik, és ad okot gyanakvásra a fenti tény, ha más kísérőjegyek is jelen vannak: például a dátumok összekeverednek, maga az önéletrajz dátumozása több hónapos, vagy a szerkesztéssel vannak problémák: szétesik a szöveg, nem megfelelő a fájlformátum, amiben el lett mentve stb.

Ezek a jelek különösen aggasztóak akkor, ha pontosságot, precizitást igénylő munkakörre keresünk kollégát. Hogyan fogja vajon ellátni a munkáját, ha egy olyan feladatot, mint az önéletrajz megírása és szerkesztése otthoni körülmények között, nem tudott rendesen kivitelezni?

3. Külalak, küldött fájl formátuma, elnevezése

Talán hepciásnak tűnök, de én abból is levonok bizonyos következtetést, hogy valaki milyen rendezettséggel készíti el a beküldött anyagot. Ha szétesik a szerkesztés, emiatt követhetetlen, olvashatatlan. S újra kell(ene) szerkeszteni. Az pedig különösen bosszantó, amikor a „cicuska_önéletrajza.doc” stílusú fájlneveket kell egyesével átnevezni.

Tudom, nem ezzel foglalkozik nap, mint nap a pályázó, de ha egy pillanatra belegondol, hogy nem csak ő jelentkezik egy álláshirdetésre, akkor máris beláthatja: valahogy meg kell különböztetni a beérkező önéletrajzokat. Valahogy tudni kell azt, ki bújuk meg az „Önéletrajzom.docx” fájlnév mögött…

Ezek az elnevezések (pontosabban az elnevezés hiánya) arra enged következtetni, hogy a jelentkező nem gondolja bele magát a másik helyzetébe, előrelátás híján is van általában. Hogyan lesz ez a hétköznapokban vajon? Mindig külön fel kell arra hívni a figyelmet, ha nálunk dolgozik, hogy gondolja végig tettei következményeit? Nos, fárasztó, és nem is elvárható vezetői feladat.

... és még 1: Fotó

Rengeteg vitára ad okot, hogy kérhető-e fotó az önéletrajzhoz? Amióta tombol a GDPR, még élesebb a kérdés. Egyetértek azzal, ne lehetünk diszkriminatívak. Nem dönthetünk egy jól, vagy rosszul készült fotó alapján. A munkáltató, a toborzást végző felelőssége, hogy valóban csak akkor kérjen fotót a jelentkezéshez, amennyiben indokolt. De lássuk be: azokban a munkakörökben, ahol folyamatosan személyes ügyfélkapcsolatot kell tartania a kollégának, indokolt a kérés. Nagyon vékony jég: legyünk toleránsak és elfogadók, de gondolkozzunk ügyfeleink fejével is.

S ha már fotó kell, akkor kedves Pályázó, kérlek, ne a tavalyi nyaralós családi fényképből vágd ki a szélfútta frizurás, bikinis (férfiak esetében meztelen felsőtestes) mellképedet!

Mit üzensz ezzel? Illetve munkáltatóként mire kell gondolj, ha ilyennel találkozol? (hacsak nem fürdőruha modelleket keresel, vagy más, lenge öltözetet igénylő szakembert…) A jelölt arra sem veszi a fáradtságot, hogy csináltasson egy normális igazolványképet. Sőt, még ennyi sem kell: elég egy jól beállított selfi normális ruhában. De inkább szánd rá magad és keress egy fotóst. Ismét a nemtörődömség, a komolytalanság, az igénytelenség, ami átsüt ezekről a képekről. Milyen lesz a munkája?

Gondoltátok volna, hogy mennyi minden kiderül egy elküldött (vagy el nem küldött) pályázati anyagból? Célszerű komolyan venni egymást. Mindenkinek.

Munkáltatóknak pedig kötelező szem előtt tartani: a munkaerő piaci megítélésünkhöz (ami erősen befolyásolja, hogy mennyire könnyen vagy nehezen találunk új munkatársat) hozzá tartozik a válaszadás. Annak a jelentkezőnek, aki vette a fáradtságot és küldött egy valamilyen pályázatot, igenis írjunk vissza, bármi legyen az eredmény.

Sikeres keresést, sikeres jelentkezést!

Nálad mennyire van rendben a jutalékrendszer? Kérj egy ingyenes konzultációt, és segítünk megtervezni:

Ha tetszik a blogmeg is oszthatod az alábbi gombbal.

Bartha Anikó
HR csapatépítész


Konzultációs csomagok mikro-, és kisvállalkozásoknak


Kattints ide, és töltsd le a személyes értékesítés 7+1 aranyszabályát, és használd a napi munkád során!


>>vissza a blogbejegyzésekhez<<